Gondoltam összefoglalom az érzéseimet, gondolataimat a paleoról, már vannak bőven, hiszen lassan kb 6 napja csinálom. Persze vannak nálam hitelesebb résztvevők is, de hát én is próbáltam élménybeszámolókat keresni, nem sikerült….
Először a paleolit-tal egy rokonunk által ismerkedtem meg, hiszen glutén-tej érzékenyek lettek. Akkor is nem az étrend érdekelt hanem az hogy lefogyott a csajszi. Persze hozzáteszem, fájt a gyomra mindentől, alig bírt enni, na hát ez önmagában is sok ahhoz, hogy valaki az ételt ne nagyon kívánja.
Aztán a szűkebb családban is lett paleo-s merthogy gluténérzékeny lett… Ő már alapból is nagyon vékony úgyhogy ez meggyőzött abban hogy ezek szerint gluténbeteg már tényleg bárki lehet.
Aztán elolvastam a könyveket és hát kiderült hogy az indexem 24 🙂 majdnem túlsúlyba tartozom… 22 felett a cukorbetegség kockázata 3X-os… úgyhogy éreztem tenni kell valamit itt már mese nincs! Párom is bejelentette hogy mostanában puffadtabb mint szeretne lenni, hát tegyünk egy próbát. Ő közben el-eltért én nem. 6 nap alatt fogytam de hogy mennyit nemtudom…
Érzések: először féltem, merthogy csak nincs szénhidrát… persze gyengébbnek is éreztem magam, az edzések elmaradtak emiatt. Viszont a korábban sűrűn jelentkező éhségrohamaim eltűntek! Alig vagyok éhes, sokkal kisebb adagokkal jóllakok. A paleo kenyeret sütöm, ami lenmagos, semmi gondot nem okozott.
Viszont ma eliszogattam egy pohár bort, és rettentően megártott :)) nem is csodálkozom ma előtte nem is igazán ettem semmit. Még-olcsóbb-barátnő lettem aki 2 kortytól bepityókázik 🙂
A celluitiszem edzés nélkül is javult ezen a héten! HURRÁ!